Bevezető: Aki valamilyen perverzióból rajtam kívül is olvassa a blogjaimat, az tudhatja, hogy az egyik vesszőparipám az eurocentrikusság ellensúlyozására való törekvés. Ez az elhajlás persze részben érthető, hiszen Magyarországon élünk, így természetesen nagyobb súllyal vesszük számba a magyar és az európai eseményeket. Ugyanakkor ha valaki megnézné egy távol-keleti történelemkönyv anyagát, meglepődne, hogy mennyi minden van benne, ami nálunk nem, illetve mennyi minden nincs benne, ami nálunk meg nagy horderejű dolognak számít. Ebben a posztban nagyon röviden összefoglalom az emberiség történelmét, de igyekszem tágabb kontextusban tálalni az eseményeket és nem elveszni a jelentéktelen részletekben. Egyébként maga az emberiség történelme is jelentéktelen részlet egyelőre, hiszen nagy jóindulattal kb. kétszázezer évet ölel fel, ami lepkefing még a dinoszauruszok majd' 200 millió éves történelméhez képest is. Ezt szokták azzal érzékeltetni, hogyha a Föld eddigi létét egy napba sűrítenénk, akkor az ember megjelenése csak az utolsó bő egy percben esne meg.

i. e. 2,4 millió: Kialakul az emberi faj közvetlen őse a mai Afrika területén. Tüzet és kőeszközöket használunk.

i. e. 200 000: Kialakul a mai emberi faj, kis közösségekben vándorló, vadászó-gyűjtögető életmódot folytat. Ekkor már művészeti tevékenységet is folytatnak, valószínűleg ekkor alakuhatott ki a modern beszéd.

i. e. 75 000: Kitör a Toba szupervulkán, kis híján kihal az emberiség. Körülbelül ekkor terjedtünk szét a világon.

i. e. 50 000: Kialakul a modern viselkedés, azaz az absztrakt gondolkodásra való képesség, ami megkülönböztet minket az állatoktól.

i. e. 13 000: Háziasítjuk a sertést, rövidesen a többi haszonállatot is.

i. e. 8 000: Elterjed a mezőgazdaság. Az ősültetvényeken árpát, borsót, búzát, bükkönyt, csicseriborsót, lent és lencsét termesztettek.

i. e. negyedik évezred: Létrejönnek az első tartósabb civilizációk Afrika, Ázsia és Európa nagy részén; fém- és cserépeszközöket használunk, feltaláljuk a kereket.

i. e. harmadik évezred: Kialakul a fejlett írás, a matematika és vele a szervezettebb államok differenciált társadalmakkal: Ciprus, Egyiptom, India, Kréta, Norte Chico, Sumér, Szíria. Háziasítjuk a lovat, a tevét és kifejlesztjük a szekeret.

i. e. második évezred: Valami történik a mai Mongólia területén, amitől az emberek szétszélednek Nyugat, Kelet és Dél irányába is Finnországtól Thaiföldig. Lovas és tengeri népek rohanják le a fejlett államokat. Az 1600-1500-as évek minószi vulkánkitörése társadalmi- és éghajlatváltozásokat okoz világszerte.

i. e. első évezred: Tovább fejlődik a közlekedés, a fegyverek, a nyelv, a matematika. Elterjed a hinduizmus, buddhizmus, konfucianizmus. Létrejön az első óriásbirodalom, Perzsia.

első évezred: Újabb világvallások terjednek el (kereszténység, iszlám), Afrikában és Európában nagy népvándorlások, új hódítók borítják fel az addigi rendet, az évezred során pedig világszerte létrejön több mai állam alapja. A kor fontos újdonságai az acél, az iránytű, a papír és a puskapor.

második évezred: Az évezred elejének "nemzetközi" eseményei a keresztes hadjáratok és az arab,  mongol és európai hódítások, azonban minden mást háttérbe szorít, hogy Európában sikerült civilizációs ugrást végrehajtani a 18. századtól kezdve, ami jelentősen felgyorsította a fejlődést (iparosodás, tudás, egészségügy... stb.), ugyanakkor jelentős problémákat is okoz (egyenlőtlenség, környezetszennyezés). Egyelőre nem merném kijelenteni, hogy melyek voltak a legjelentősebb újítások, de fontosnak tűnik az elektromosság, a médiarögzítő eszközök, a számítógép, az internet, a védőoltások, a genetika, a műanyag, az élelemiszertechnológiai eljárások, a motor és az atomenergia.

harmadik évezred: A nyúlfarknyi két évtizedben talán nem történt még jelentős esemény; folytatódik a szélsebes fejlődés és a vele járó szélsebes rombolás.

Már gyerekkoromban napi szinten követtem a híreket, politikai gyerekrajzaim is vannak :D Nem ragozom sokáig (mert a k*rva vázlat nem mentette el a több bekezdésnyi mesélést), a lényeg hogy szinte egész életemben folyamatosan tájékozott voltam, de a 2002-es, eldurvult választási kampány és a mostani Fidesz-kormányok gátlástalan trollkodása, na meg az elbulvárosodott média miatt a közélet gyakorlatilag arról szól, hogy ki mit mondott, nincs pártatlan tárgyilagosság.

Már egy ideje érlelődött bennem, hogy így negyven felé a változatosság kedvéért kipróbálom, milyen a mérgező hírek nélkül élni, ahogy Baz Luhrmann is megénekelte. Természetesen nem tudom kikerülni őket teljesen, de híroldalakra nem megyek fel többet. És működik, bő egy hónap után érezhetően kevesebbet szorongok attól, hogy melyik ügyeletes megmondóember szerint épp mitől kell rettegni.

Ugyanakkor mégiscsak szórakoztatnak a hírek és szeretnék tájékozott maradni, ezért gondolkodom valami olyasmiben, amitől nem maradok le a világ dolgairól, de szeretném őket inkább nagyobb távlatokban követni, mint elveszni a részletekben.

A legrégebbi háziasított állat a kutya. Bő Harmincezer évvel ezelőtt esett meg a dolog, jóval megelőzték a vágóállatokat, amelyeket csak úgy nagyjából tízezer évvel ezelőtt kezdték el háziasítani az emberek (sertés, kecske, juh - és macska).

A sok kutya- és farkasfajta fejlődése és kihalásaik miatt nehéz megállapítani a rokonsági szinteket. A ma élő farkas csak közeli rokona a házikutyáknak, de nem az őse.

• A legrégebbi ismert kutyafajta a basenji
• A farkashoz genetikailag legközelebb eső (szándékosan ilyenre tenyészett) kutya a saarloosi
• További ősi kutyafajták: vadász (afgán agár, akita, perzsa agár), harci (sharpei), őrző-védő (afgán agár, csau csau), szánhúzó (alaszkai, szamojéd, szibériai)

A mai házimacskák őse valószínűleg az afrikai vadmacskából tenyészett ki a Közel-Keleten és nem Egyiptomban. A legközelebbi fajták talán:

• abesszín
• angóra
• ciprusi
• égei
• mau

Hivatalosan kilenc magyar kutyafajta van:

• agár (magyar agár)
• pásztor (komondor, kuvasz, mudi, puli, pumi)
• vadász (drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, rövidszőrű magyar vizsla)

Tavasz után jő a nyár. Nyár akkor van csillagászati értelemben, amikor a Föld közelebb dől a Naphoz június 21. körül. Időjárási és naptári szempontból június 01 - augusztus 31-e között tart. Ekkor esik a legtöbb eső, ekkor van a legmelegebb, az átlaghőmérséklet 19-21 °c. Ekkor leghosszabbak a nappalok, ekkor teremnek a gyümölcsök,

Június Szent Iván hava. A hodjárásától függően erre a hónapra eshet a pünkösd is, de erről már írtam a Tavaszban. Szent Iván napja a napforduló ünnepe, hagyományosan rengeteg gonoszt elűző szokást tartottak, valamint nagy tűzgyújtásokat rendeztek különböző célokkal, de ezek sajnos teljesen kivesztek és nem emlékezünk meg róla. Június vége - július ele, konkrétan a Sarlós Boldogasszony napja jelentette július, azaz az Áldás havának fő hagyományát, tehát ekkor kezdtek aratni. Mára természetesen már ennek sincs értelme, a mezőgazdaság mindössze pár százalékát teszi ki a nemzetgazdaságnak. Augusztus az Új kenyér hava, de a fő ünnepkör Szűz Máriához kötődik, amibe beleesik Szent István napja, augusztus 20 is - ezek az aratást lezáró hagyományok. Hagyományosan azonban Szent Istvánt nem nagyon ünnepelték, ez a huszadik század szülötte.

Mi maradt hát ezekből napjainkra? Népszerű téma június 4., hiszen ekkor vesztette el területei és lakossága egy jelentős részét az ország 1920-ban, erre pedig a kormány elkészült a nemzeti összetartozás napjával, de nem lett belőle semmi egyelőre. Valójában ekkor kezdődik az iskolásoknak a kéthónapos nyári szünet, ekkora tervezik a családok a hosszabb kirándulásaikat. Gyakoriak a fürdőzések, zenei fesztiválokon való részvétel, kedvelt nyári édesség a fagylalt. Egyetlen ünnepünk az augusztus 20 - az államalapítás ünnepe, ezt az 1920-as évek óta ünnepeljük komolyabban, és szerencsére kezdenek hozzá szokások kapcsolódni, mint a Szent Jobb körmenet, a tűzijáték vagy országtorta.

Provokatív poszt. Az egyik dolog, amivel a legkönnyebben ki lehet hozni a sodromból, az az álnosztalgikus hamis tévképzet, hogy régen minden jobb volt. Ezek a mai fiatalok. Bezzeg az én időmben. Mostanában talán régebbi YouTube-számok alatt lehet legkönnyebben kiszúrni őket, akik szerint ekkor még igazi zenét csináltak, nem úgy mint ma. Ők azok, akik most még nem sejtik, de 10-20 év múlva hasonló kommenteket fognak olvasni azon számok alatt, amelyeket ők utáltak. És ők azok, akik észre se veszik koruk jó zenéit. Vagy megemlíthetnénk a 9GAG gyerekkorukat visszasíró felhasznlót, vagy ugyanezt fészbukon, ahol azon keseregnek, hogy régen még a szabadban játszottunk. Ezek az emberek elsősorban azt az alapvető lényeget nem realizálják, hogy mégha igazuk is van, a világ folyamatosan változik, ők pedig csúnyán beleragadtak abba a korba, ami szocializálta őket (és helybe, de az egy másik téma). Én is, de legalább tisztában vagyok vele :)

Hasonszőrű kijelentés, hogy olvassunk, ahelyett, hogy mobilozunk, az olvasás jó, ettől leszel okos... stb. Először is ott bukik a dolog, hogy telefonon is lehet olvasni. Másodszor ott a probléma, hogy nem mindegy, mit olvasunk. Mert olvashatom épp al-Gazáli értekezéseit telefonon, miközben valaki velem szemben csóválja a fejét, majd visszasüllyed a Fejős-regényébe. Tehát amit először szeretnék tisztázni, hogy nem feltélenül a médium a fontos, hanem a tartalom (igen, tudom hogy maga a médium is számít, és az olvasásnak sok előnye van mondjuk egy filmmel szemben, de most nem kell szőrszálhasogatni).

És most elegánsan tökön rúgom magam: a könyvet most mégis mint médiumot fogom "bántani". Nem arról van szó, hogy maga az irodalom elavult lenne és hogy ne lehetne vele újat, újszerűt létrehozni. Viszont a harmadik évezredben élünk, az írás pedig egy legalább nyolcezer éves kommunikációs csatorna. A 19. század vége óta már lehet hangot és mozgóképet is rögzíteni, a huszadik században így ugrott is egy jelentőset a zene és a képzőművészet, a kortárs művészek pedig igyekeztek újabb és újabb formákat kitalálni. Talán nincs igazam, de a huszadik század legfontosabb művészeti ágának a filmművészetet tartom, hiszen ez egyesíteni képes magában a hagyományos művészeti ágakat (zene - képzőművészet - irodalom) és plusz dimenziót adni nekik a mozgás segítségével.

Tehát tök jó, ha valaki olvas, de egy kicsit olyan, mintha latinul akarnánk tanulni. A kortárs művészet mindig igyekszik kihasználi az adott kor technológiai vívmányait, a kérdés csak az, hogy jelenleg mi az, ami pluszt képes nyújtani? Szirmai szerint pl. a videójátékok lehetnek ilyenek, amelyek az egyoldalú közlés helyett már interaktívak. Az is egyértelmű, hogy jelenleg az internet korát éljük, legalábbis innen 2018-ból így tűnik, aztán lehet hogy 200 évvel később majd egy véletlenül idetévedt régész hangosan fel fog röhögni, mert a nagy változásokat nem az internet okozta, hanem a műanyag elterjedése. Szóval az internet egy lépéssel még interaktívabbá tesz bármit.

De térjünk vissza a könyvekhez/olvasáshoz/irodalomhoz. Műveletlen tuskó lenne hát, aki nem olvas egy sor Dan Brownt sem, viszont sokat játszott a GTA V-tel? Relevánsabb műveltsége lesz annak, aki a Gilgames-eposzt olvassa, mint aki aktív részese a postinternetnek? Nem oda akarom kifuttatni a gondolatmenetemet, hogy az olvasás rossz, de bosszant és károsnak tartom azt a zsigeri reakciót, miszerint a könyv feltétlenül magasabb rendű művészeti-intellektuális tapasztalatot jelent. Ennek a felszínes gondolkodásnak a jelei a köztéri könyvespolcok, könyvautomaták. Nem baj, hogy vannak, de helyesebbnek tartanám, ha a klasszikus műveltséggel és művészeti formákkal szemben a kortárs kiemeltebb szerepet kapna.