Tavasz után jő a nyár. Nyár akkor van csillagászati értelemben, amikor a Föld közelebb dől a Naphoz június 21. körül. Időjárási és naptári szempontból június 01 - augusztus 31-e között tart. Ekkor esik a legtöbb eső, ekkor van a legmelegebb, az átlaghőmérséklet 19-21 °c. Ekkor leghosszabbak a nappalok, ekkor teremnek a gyümölcsök,

Június Szent Iván hava. A hodjárásától függően erre a hónapra eshet a pünkösd is, de erről már írtam a Tavaszban. Szent Iván napja a napforduló ünnepe, hagyományosan rengeteg gonoszt elűző szokást tartottak, valamint nagy tűzgyújtásokat rendeztek különböző célokkal, de ezek sajnos teljesen kivesztek és nem emlékezünk meg róla. Június vége - július ele, konkrétan a Sarlós Boldogasszony napja jelentette július, azaz az Áldás havának fő hagyományát, tehát ekkor kezdtek aratni. Mára természetesen már ennek sincs értelme, a mezőgazdaság mindössze pár százalékát teszi ki a nemzetgazdaságnak. Augusztus az Új kenyér hava, de a fő ünnepkör Szűz Máriához kötődik, amibe beleesik Szent István napja, augusztus 20 is - ezek az aratást lezáró hagyományok. Hagyományosan azonban Szent Istvánt nem nagyon ünnepelték, ez a huszadik század szülötte.

Mi maradt hát ezekből napjainkra? Népszerű téma június 4., hiszen ekkor vesztette el területei és lakossága egy jelentős részét az ország 1920-ban, erre pedig a kormány elkészült a nemzeti összetartozás napjával, de nem lett belőle semmi egyelőre. Valójában ekkor kezdődik az iskolásoknak a kéthónapos nyári szünet, ekkora tervezik a családok a hosszabb kirándulásaikat. Gyakoriak a fürdőzések, zenei fesztiválokon való részvétel, kedvelt nyári édesség a fagylalt. Egyetlen ünnepünk az augusztus 20 - az államalapítás ünnepe, ezt az 1920-as évek óta ünnepeljük komolyabban, és szerencsére kezdenek hozzá szokások kapcsolódni, mint a Szent Jobb körmenet, a tűzijáték vagy országtorta.