Bevezető: Aki valamilyen perverzióból rajtam kívül is olvassa a blogjaimat, az tudhatja, hogy az egyik vesszőparipám az eurocentrikusság ellensúlyozására való törekvés. Ez az elhajlás persze részben érthető, hiszen Magyarországon élünk, így természetesen nagyobb súllyal vesszük számba a magyar és az európai eseményeket. Ugyanakkor ha valaki megnézné egy távol-keleti történelemkönyv anyagát, meglepődne, hogy mennyi minden van benne, ami nálunk nem, illetve mennyi minden nincs benne, ami nálunk meg nagy horderejű dolognak számít. Ebben a posztban nagyon röviden összefoglalom az emberiség történelmét, de igyekszem tágabb kontextusban tálalni az eseményeket és nem elveszni a jelentéktelen részletekben. Egyébként maga az emberiség történelme is jelentéktelen részlet egyelőre, hiszen nagy jóindulattal kb. kétszázezer évet ölel fel, ami lepkefing még a dinoszauruszok majd' 200 millió éves történelméhez képest is. Ezt szokták azzal érzékeltetni, hogyha a Föld eddigi létét egy napba sűrítenénk, akkor az ember megjelenése csak az utolsó bő egy percben esne meg.

i. e. 2,4 millió: Kialakul az emberi faj közvetlen őse a mai Afrika területén. Tüzet és kőeszközöket használunk.

i. e. 200 000: Kialakul a mai emberi faj, kis közösségekben vándorló, vadászó-gyűjtögető életmódot folytat. Ekkor már művészeti tevékenységet is folytatnak, valószínűleg ekkor alakuhatott ki a modern beszéd.

i. e. 75 000: Kitör a Toba szupervulkán, kis híján kihal az emberiség. Körülbelül ekkor terjedtünk szét a világon.

i. e. 50 000: Kialakul a modern viselkedés, azaz az absztrakt gondolkodásra való képesség, ami megkülönböztet minket az állatoktól.

i. e. 13 000: Háziasítjuk a sertést, rövidesen a többi haszonállatot is.

i. e. 8 000: Elterjed a mezőgazdaság. Az ősültetvényeken árpát, borsót, búzát, bükkönyt, csicseriborsót, lent és lencsét termesztettek.

i. e. negyedik évezred: Létrejönnek az első tartósabb civilizációk Afrika, Ázsia és Európa nagy részén; fém- és cserépeszközöket használunk, feltaláljuk a kereket.

i. e. harmadik évezred: Kialakul a fejlett írás, a matematika és vele a szervezettebb államok differenciált társadalmakkal: Ciprus, Egyiptom, India, Kréta, Norte Chico, Sumér, Szíria. Háziasítjuk a lovat, a tevét és kifejlesztjük a szekeret.

i. e. második évezred: Valami történik a mai Mongólia területén, amitől az emberek szétszélednek Nyugat, Kelet és Dél irányába is Finnországtól Thaiföldig. Lovas és tengeri népek rohanják le a fejlett államokat. Az 1600-1500-as évek minószi vulkánkitörése társadalmi- és éghajlatváltozásokat okoz világszerte.

i. e. első évezred: Tovább fejlődik a közlekedés, a fegyverek, a nyelv, a matematika. Elterjed a hinduizmus, buddhizmus, konfucianizmus. Létrejön az első óriásbirodalom, Perzsia.

első évezred: Újabb világvallások terjednek el (kereszténység, iszlám), Afrikában és Európában nagy népvándorlások, új hódítók borítják fel az addigi rendet, az évezred során pedig világszerte létrejön több mai állam alapja. A kor fontos újdonságai az acél, az iránytű, a papír és a puskapor.

második évezred: Az évezred elejének "nemzetközi" eseményei a keresztes hadjáratok és az arab,  mongol és európai hódítások, azonban minden mást háttérbe szorít, hogy Európában sikerült civilizációs ugrást végrehajtani a 18. századtól kezdve, ami jelentősen felgyorsította a fejlődést (iparosodás, tudás, egészségügy... stb.), ugyanakkor jelentős problémákat is okoz (egyenlőtlenség, környezetszennyezés). Egyelőre nem merném kijelenteni, hogy melyek voltak a legjelentősebb újítások, de fontosnak tűnik az elektromosság, a médiarögzítő eszközök, a számítógép, az internet, a védőoltások, a genetika, a műanyag, az élelemiszertechnológiai eljárások, a motor és az atomenergia.

harmadik évezred: A nyúlfarknyi két évtizedben talán nem történt még jelentős esemény; folytatódik a szélsebes fejlődés és a vele járó szélsebes rombolás.