Nem tudom lesz-e még lehetőségünk így találkozni, gondoltam jobb, ha most elbúcsúzunk. Nem tudom mit kell ilyenkor mondani. Szeretnél valamit kérdezni vagy mondani?
Talán hülyén hangzik, de az egyik nagy életbölcsességet egy rajzfilmtől kaptam: nyugodtan bízz a következő nemzedékben, ne aggódj a jövő miatt. Talán nem vagyok kiemelkedő, de nem vagyok túl buta és túl rossz sem; szerintem ezzel már sikeres projekt vagyok.
Tél után jön a tavasz. Idézhetném az őszról szóló bejegzésemet is: A csillagászati tavasz akkor kezdődik, amikor bénán fogalmazva a Nap egyenesbe' kerül a téli időszak után újra a Földdel. Ez március 21. körül szokott megtörténni. A naptári tavasz március 1-én kezdődik, a meteorológiai az enyhüléssel, amikor az átlaghőmérséklet átlépi a 20 fokot de ez kiszámíthatatlan. Az enyhülésnek köszönhetően előbújnak állatok és növények, Több a csapadék, és az olvadás miatt áradésok jöhetnek. Változékony, szeles időjárást vonz magával e felmelegedés. Ekkor állunk át a nyári időszámításra.
Több kultúrában ez az év kezdetét jelenti, nálunk a húsvéti ünnepkört. Március a böjtmás hava. Az első fontosabb esemény a nagyböjt, amiről már esett szó a tél kapcsán. Ez a húsvétot megelőző negyven nap, ahol testi-lelki böjtölés zajlik, jótékonykodás, de még a bulizást is kerülni illett a vasárnapok kivételével. Április Szent György hava. Még mindig az év kezdetét ünnepeljük, ezért újra előkerülnek a termékenységvarázslások és szimbólumai: a tojás és az öntözés, valamint az álatokkal kapcsolatos foglalkozások is ekkor ünnepeltek, hiszen először hajthatták ki őket a szabadba. Április 1, a bolond nap hagyományosabb, mint gondoltam. Elvileg ez volt a bolondok újévi ünnepe, miután a tavasz helyett a téli napfordulóra teték az újév kezdetét. Persze áprilisra esik a húsvét is, a karácsony melletti legfontosabb ünnepkör, amelyben Jézus haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. Május a Pünkösd hava, ennek első ismertebb szokása a májusfallítás, ami tulajdonképpen az udvarlás egy formája. Húsvét után 50 nappal jön el a Pünkösd, a Szentlélek eljövetelének megünneplése, a tavasz utolsó ünnepe.
Napjainkban március első ünnepe a nőnap március 8-án, ami totálisan elvesztette eredeti jelentését és most egy virággal kedveskedünk a nőknek. A következő az 1848-as forradalomra megemlékező március 15., ami egy borzalmasan unalmas politikai-beszédmondós ünnepség lett ahelyett, hogy valami népszokást kapcsolnának hozzá. Az egyetlen értékelhető pontja talán a kokárda kitűzése, amit a 2002-es választások kampányidőszakában kisajátított magának az akkori kormánypárt, így már azt se lehet jó érzéssel hordani. Március utolsó vasárnapjára esik az óraátállítás. A húsvétot továbbra is tartjuk, bár egyre kevésbé. Összejön a család, a nőket meglocsolják parfümmel egy vicces vers kíséretében, a fiúk cserébe hímes vagy csokitojást, esrtleg csokinyulat kapnak és pénzt. Jellemzően főtt sonkát eszünk. Húsvét péntek és hétfő szabadnapok. Május 1. újabb hagyomány, a munka ünnepe, mára egyszerű szabadnappá silányult, pedig gyerekkoromban még egyet jelentett a vidámparkkal, sör- és virslifesztivállal. Május első vasárnapja az anyák napja, ahol a nők után anyák kapnak virágot. Májusra esik az érettségi, amely során a végzős középiskolások záróvizsgát tesznek. Bár nem ünnep, ilyenkor mégis egy rakás szokás tartozik az időszakhoz.
Ha véget ér az ősz, eljön a tél. A téli napforduló jellemzően december 21-én van, amikor a Föld úgy dől be a Nap irányába, hogy a legkevesebb napfény éri. A naptári/meteorológiai tél ennél valamivel korábban, december 1-én nyit, hiszen már novemberben is gyakoriak a fagypont alatti hőmérsékletek. Ekkor legrövidebbek a nappalok, bő nyolcórásak, de valahol a nap le se megy. Hosszú a sötétség, még a nappalok is szürkék.
Mik a kapcsolódó hagyományos népszokások? A tavaszi ünnepkör mellett a téli a legnépszerűbb. Decembert hagyományosan karácsony havának hívjuk, nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban a karácsonyról szól a hónap. Szerelmi- és termésvarázslatok ezúttal is vannak bőségesen, ami megkülönbözteti az ősztől az a rengeteg színházasdi, Jézus születésének eljátszása, beleértve az ajándékozást. Ezek alól némi kivétel Luca napja, korábban ugyanis erre a napra esett a napforduló, így hagyományosan boszorkány/démon/szelleműzés volt a teendők közt. Hasonló jelentősége volt az újévi éjféli zajkeltésnek, ezzel űzték el ugyanis a gonoszt. Decemberé a disznóvágás, a vaddisznóvadászat, az alma, dió, hal, lencse, mák. Január a Boldogasszony hava, a tél miatt értelemszerűen a jövendöléssel foglalkoztak leginkább, a közösségi élet a fonókba tevődött. A vízkereszt napjával ért véget a karácsony és kezdődött a farsang, amely hamvazószerdáig tart (február 4 és március 10 közötti nap). Ekor gyakorlatilag felfalták a megmaradt élelmiszert, jellegzetes kapcsolódó étele a fánk, de népszerűek voltak a télűző alakoskodások is. Február a böjt előhava, még mindig elsősorban a jóslásokkal foglalkozik, de már elkezdhetőek a mezőgazdasági munkák előkészületei. Attól függően, hogy mikorra esik húsvét, ez lehetett a farsangot követő negyvennapos nagyböjt ideje is. Ekkor tartózkodni kellett hústól és a zsírtól, kivéve a halat.
Mik a kapcsolódó, jelenkori népszokások? Ahogy majdnem minden jelenkori ünnepünkre, most is elmondható, hogy többsége 19. századi hagyomány. December továbbra is az ünneplés netovábbja a Mikulással, ahol a gyerekek piros zacskóba csomagolt édességeket kapnak. A karácsony két és félnapos ünnep, ahol egy fenyőt cipelünk az otthonunkba feldíszítve és fékevesztetten próbálunk drága ajándékokat vásárolni az egész családnak. Az ünnepi ételek legismertebbjei a szaloncukor, a beigli, a hal. Szilveszterkor megmaradt a zajkeltés, csak tűzijátékkal tesszük, majd hajnalig isszuk a pezsgőt és táncolunk. A naphoz tartozó étel a pezsgő, a kocsonya és a virsli. A gyerekek téli szünetre mehetnek, az új félévet pedig februártól számítják. Síelünk és korcsolyázunk. A felfokozott ünnepi hangulat miatt Január számít a legdepisebb hónapnak és még februárban sincs hivatalos ünnep. A farsang sajnos elhalni látszik a halloween előnyére, noha az alakoskodás fennmaradt a busójárásban, és a gyerekek továbbra is beöltöznek iskolai rendezvényeken. Megpróbálták visszahozni sikertelenül a torkos csütörtököt is, ekkor az éttermek nagy árengedményekkel várták a vendégeket.
Egészséges életmód projektem keretében szó esett előbb a helyes táplálkozásról, majd egy lépést hátrébb lépve tágítottam a látókörön és megpróbáltam megkeresni a legegyszerűbb életvezetési elveket az ideálisnak tartott életmódhoz. (Figyelmen kívül hagyva a olyan fontos tényezőket, mint a genetika vagy az egészségügyi ellátórendszer, hiszen ezekre nincs igazán befolyásunk). Igen ám, de ezek csak a testi egészséget jelentik, aminél talán nagyobb súllyal esik latba a lelki egészség, elvégre egy boldogtalan ember hiába egészséges. Szóval lépjünk még egyet hátrébb és keressünk egyszerű életevezetési tanácsokat a lelki békéhez.
Ez az egészség leginkább képlékeny és ismeretlen területe egyelőre, ezért általánosságban annyit tudunk csak elmondani, hogy a közérzet kihatással van a testi egészségünkre is (és fordítva). Nem könnyíti az álatalánosítást, hogy a negatív érzelmek szintén elengedhetetlenek. Természetesen itt is vannak rajtunk kívülálló vagy nehezen befolyásolható tényezők, mint az egészség, a jólét, az emberi jogok. Szemét dolog, de egyes kutatások szerint felerészt genetikai örökség kérdése a boldogság...
Először is hadd kérjek bocsánatot, mert már eleve keverek több fogalmat, hiszen nem ugyanazt jelöli a boldogság, az elégedettség vagy a közérzet. Két szempontból szeretném megközelíteni a kérdést: hogyan érjük el, illetve hogyan ne veszítsük el?
1) A boldogsághoz vezető út
Fizikailag/biológiailag egyszerűen ki kell termelni a pozitív érzésekért felelő vegyületeket, amire a drogok a legalkamasabbak (meg a sport, szex, zene). Ez persze senkinek sem ajánlott, mert csak rövid ideig tart és súlyos egészségkárosító hatásai vannak.
A tartósan jó közérzet környezetünkön és rajtunk múlik, ezzel foglalkozik a pozitív pszichológia. Nem fogom leírni a különféle elméleteket, csak a már bizonyított és egyszerűen megvalósítható tippeket, de a tudományág fiatalsága miatt még egyelőre nem tud sok eredményt felmutatni.
A kutatások egybehangzó állítása szerint a boldogság kulcsa a társas kapcsolatokban keresendő. barátkozzunk, házasodjunk, járjunk közösségbe (vallási, hobbi csoport... stb.), a lényeg, hogy kerüljük az egyedüllétet. Állítólag közvetlen összefüggés van a barátok száma és a jó közérzet között, ennyire számít.
Ennél könnyebben megvalósítható az életcélok kitűzése. Nem kell nagy, világmegváltó terveket szőni, elegendőek lehetnek apró célkitűzések, amelyekért munkálkodni lehet, és ami így elhozza a munka gyümölcsének és magának a munkának az édes ízét.
Fontos a lelki trénerek kedvenc témája, a pozitív gondolkodás, hozzállás. Nem kell coelhoi magasságokba emelkednünk, mindössze arról van szó, hogy ne a negatívumot keressük mindenben, hanem próbáljuk meg észrevenni a jó dolgokat. Az előző bekezdéshez igazodva, ne azt nézzük, hogy képtelenek vagyunk megírni egy egész regényt, hanem örüljünk annak, hogy megírtunk belőle egy oldalt. Széles körben alkalmazott technika a hála gyakorlása: gondoljunk vissza a napunkra és mondjunk köszönetet az égieknek vagy csak úgy a semmibe egy dologért, ami jó volt, jól esett aznap. Ugyancsak ide tartozó technika a tanult optimizmus. Ennek lényege, hogy a negatív dolgok esetében mondjunk egy érvet, miért nem biztos, hogy az az adott dolog negatív. Ha sikerül, "ünnepeljük meg". E két lépés állítólag segít elsajátítani az optimista hozzáállást.
Természetesen sokat segít a dolgon, ha közben nem kell a mindennapi szükségleteinkkel foglalkozni, ezért alapvető szükségleteinket tartsuk kielégítve. Ehhez kapcsolódó apróság a megfelelő hőmérséklet, ami 12-35 fok között elfogadható, 24 fokon semleges. Állítólag a legtöbb embernek a 30 fok az ideális, de nekem ez már túl sok lenne.
2) A boldogtalanságból kivezető út
Bár a negatív érzések is fontosak a jó közérzethez, nem szabad hagyni őket elhatalmasodni rajtunk. Ezúttal is küzdhetünk testünket befolyásoló szerekkel, örömforrásokkal ellene, de ezek ezúttal is csak ideiglenes megoldások lesznek. Rengeteg módszer létezik a kezelésére, közös bennük, hogy fel kell ismerni, milyen probléma okozza és annak megoldásán kell dolgozni akár úgy, hogy nem problémának tekintjük, hanem kihívásnak.
A hozzáállás tehát ezúttal is fontos. Tekinthetünk a problémára objektíven, távolságtartással, humorral, a lényeg, hogy ne negatívanálljunk hozzá. Fontos lehet a az előrelátás, a tervezés, hiszen ebben az esetben a váratlan stresszhelyzet kevésbé lesz stresszes.
Különféle relaxációs módszerek segíthetnek: zenehallgatás, meditálás, ima, mozgáskultúrák (jóga, masszázs, tajcsicsuan), mély levegővételek. A zenehallgatásnál elsősorban kellemes zenére kell gondolni, illetve olyanokra, amilyenhez valamilyen emlékünk kötődik. Levezethetjük a feszültséget valamilyen sporttal, stresszlabdával. A kutatások szerint a megfelelő környezet egyértelműen csökkenti a stresszhatásokat, mint pl. a fürdő vagy a természet.
Most sem mehetünk el a kapcsolatok fontossága mellett: a támogató környezet enyhít a szorongáson, legyen az család, barát, vagy egyszerűen egy kolléga, aki segít megoldani a munkahelyi feladatot. A kapcsolatnak nem kell felétlenül emberinek lennie, a kisállatok is stresszoldóak.
Miután megnéztük, melyek az egészséges táplálkozás főbb alapelvei, lépjünk egyet hátrébb látőkörünket tágítva és nézzük meg ugyanezt az egészséges életmódra is.Először is, melyek Magyarországon a leggyakoribb halálozási okok?
Melyek ezen betegségek okai?
Több infó itt: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/chp_hu_hungary.pdf
Természetesen nincs általános megoldóképlet, de jelen ismereteink alapvetően szerint ezekre a tényezőkre kell elsősorban odafigyelni, ha egészségesek akarunk maradni:
1) Táplálkozás. A legfontosabb, hogy mind evés, mind ivás során kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, együnk mérsékelten és változatosan zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiörlésű szénhidrátot, magvakat, hüvelyeseket, sovány húsokat, halat, zsírszegény tejtermékeket. Több infó itt: http://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/
2) Alvás. Életkortól függ, nekem 7-9 órát javasolnak, rendszeresen. Több infó itt: https://www.cdc.gov/sleep/about_sleep/index.html
3) Környezet. Ez ellen keveset tehetünk. Elsősorban az élelem/folyadék és a levegő tisztaságát értjük alatta. Több infó itt: http://www.who.int/heli/risks/en/
4) Testmozgás. Egy felnőttnek heti 2,5 - 5 óra testmozgást javasolnak, nem kell intenzívnek lennie, és nem kell feltétlenül sportnak lennie; lehet gyorsabb séta, hazabiciklizés, táncolva bulizás is akár, vagy aki fizikai munkát végez, annak maga a munka is elegendő. Több infó itt: https://health.gov/paguidelines/guidelines/chapter4.aspx
5) Tisztálkodás. Avagy a fertőzések távoltartása. A legfontosabb a gyakori kézmosás, de minden testrészünket illik rendszeresen tisztán tartani, sőt ide tartozik a közvetlen környezetünk fertőtlenítése is. Hozzánk legközelebb a viselt ruháink esnek, valamint az otthonunk. Több infó itt: http://www.health.gov.au/internet/publications/publishing.nsf/Content/ohp-enhealth-manual-atsi-cnt-l~ohp-enhealth-manual-atsi-cnt-l-ch3~ohp-enhealth-manual-atsi-cnt-l-ch3.4
6) Mentális egészség. Erről a következő posztban.