Ha véget ér az ősz, eljön a tél. A téli napforduló jellemzően december 21-én van, amikor a Föld úgy dől be a Nap irányába, hogy a legkevesebb napfény éri. A naptári/meteorológiai tél ennél valamivel korábban, december 1-én nyit, hiszen már novemberben is gyakoriak a fagypont alatti hőmérsékletek. Ekkor legrövidebbek a nappalok, bő nyolcórásak, de valahol a nap le se megy. Hosszú a sötétség, még a nappalok is szürkék.

Mik a kapcsolódó hagyományos népszokások? A tavaszi ünnepkör mellett a téli a legnépszerűbb. Decembert hagyományosan karácsony havának hívjuk, nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban a karácsonyról szól a hónap. Szerelmi- és termésvarázslatok ezúttal is vannak bőségesen, ami megkülönbözteti az ősztől az a rengeteg színházasdi, Jézus születésének eljátszása, beleértve az ajándékozást. Ezek alól némi kivétel Luca napja, korábban ugyanis erre a napra esett a napforduló, így hagyományosan boszorkány/démon/szelleműzés volt a teendők közt. Hasonló jelentősége volt az újévi éjféli zajkeltésnek, ezzel űzték el ugyanis a gonoszt. Decemberé a disznóvágás, a vaddisznóvadászat, az alma, dió, hal, lencse, mák. Január a Boldogasszony hava, a tél miatt értelemszerűen a jövendöléssel foglalkoztak leginkább, a közösségi élet a fonókba tevődött. A vízkereszt napjával ért véget a karácsony és kezdődött a farsang, amely hamvazószerdáig tart (február 4 és március 10 közötti nap). Ekor gyakorlatilag felfalták a megmaradt élelmiszert, jellegzetes kapcsolódó étele a fánk, de népszerűek voltak a télűző alakoskodások is. Február a böjt előhava, még mindig elsősorban a jóslásokkal foglalkozik, de már elkezdhetőek a mezőgazdasági munkák előkészületei. Attól függően, hogy mikorra esik húsvét, ez lehetett a farsangot követő negyvennapos nagyböjt ideje is. Ekkor tartózkodni kellett hústól és a zsírtól, kivéve a halat.

Mik a kapcsolódó, jelenkori népszokások? Ahogy majdnem minden jelenkori ünnepünkre, most is elmondható, hogy többsége 19. századi hagyomány. December továbbra is az ünneplés netovábbja a Mikulással, ahol a gyerekek piros zacskóba csomagolt édességeket kapnak. A karácsony két és félnapos ünnep, ahol egy fenyőt cipelünk az otthonunkba feldíszítve és fékevesztetten próbálunk drága ajándékokat vásárolni az egész családnak. Az ünnepi ételek legismertebbjei a szaloncukor, a beigli, a hal. Szilveszterkor megmaradt a zajkeltés, csak tűzijátékkal tesszük, majd hajnalig isszuk a pezsgőt és táncolunk. A naphoz tartozó étel a pezsgő, a kocsonya és a virsli. A gyerekek téli szünetre mehetnek, az új félévet pedig februártól számítják. Síelünk és korcsolyázunk. A felfokozott ünnepi hangulat miatt Január számít a legdepisebb hónapnak és még februárban sincs hivatalos ünnep. A farsang sajnos elhalni látszik a halloween előnyére, noha az alakoskodás fennmaradt a busójárásban, és a gyerekek továbbra is beöltöznek iskolai rendezvényeken. Megpróbálták visszahozni sikertelenül a torkos csütörtököt is, ekkor az éttermek nagy árengedményekkel várták a vendégeket.