Artes Liberales


Halotti beszéd és könyörgés

2019. május 25. 18:39 - Liberális Artúr

Előzmények: Az első magyar nyelvemlékünk a környei íjmarkolatlemez a 7. század végéről, de ezen rovásírásos nyelvemlékekből kevés maradt fenn, nylván mert eleve kevés is volt belőlük. Az egyház megjelenése és az államalapítás hozta magával a latin, egyházi irodalmat és az írás fontosságát. Az első latinbetűs magyar nyelvemlék a veszprémvölgyi oklevél a 10. század környékéről, az első összefüggő szöveg pedig a Halotti beszéd. A legelső fennmaradt változatát Pray György találta meg a 18. század végén a róla elnevezett Pray-kódexben, ami a 12. században készült. Az egyház, avagy a latin irodalom szertartásokon találkozott a néppel, így adott, hogy az első magyar irodalmi példák is innen vannak.

Cselekmény: A temetésen a beszélő elmondja, hogy a bűnbeesés miatt létezik a halál, majd könyörgésbe kezd, hogy nézzék el a halott bűneit, hadd kerüljön a mennybe.

Téma: A pap arra akarja felhívni a figyelmet, hogy mind halandóak vagyunk, nincs benne több :)

Tartalom: Tulajdonképpen ezt fentebb leírtam, egyszerűen arról van szó, hogy a beszéd részben a pap a maga szavaival összefoglalja, miért halunk meg mi mind emberek (az eredendő bűn), majd a könyörgés részben már a bevett formulát követve imára szólít fel az elhunytért. Közvetlenül az egybegyűlteket szólítja meg (sőt, egyszer még vissza is kérdez), nem általánosságban beszél az elmúlásról, és hogy nyomatékosítsa a borzalmat, ellentétbe állítja az édennel. A könyörgés rész során is a rossz oldal rosszaságát állítja szembe a jó oldal nyugalmával a hatás kedvéért.

Forma: A nyelvészeti elemzésbe nem mennék bele, mert ez egy irodalmi poszt, pedig érdekes lenyomatát mutatja a majd' ezeréves magyar nyelvtannak. A szöveg ömleszetett, szerkezetileg csak beszédre és a könyörgésekre oszlik. Leghíresebb költői eszköze a figura etymologica ("halálnak halálával halsz"), de több sorában előfordul valamilyen ráerősítő jelzős szerkezet. Lusta vagyok, hogy kielemezzem mindet és hogy költői eszközök után kutakodjak benne :D

Élmény: Temetési beszédnek korrekt, hatásos, önmagában nyilván nem annyira katartikus, hogy az ember kedvencévé váljon.

Érdekességek:

- Kevés volt a pap még bőven ekkoriban, ezért sok volt közöttük a külföldi. A szöveget elemzők arra jutottak, hogy a kódexben fennmaradt példányt valószínűleg több külföldi jegyezte le, hogy a külföldi papok is magyarul tudjanak majd beszédet mondani a temetéseken.

Szólj hozzá!

Kőműves Kelemen

2019. május 22. 04:47 - Liberális Artúr

Szerző: népköltészet
Megjelenés: -
Műfaj: ballada
Hossz: 1 oldal
Ajánlott írás: -
Olvasható: http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00005.html

Előzmények: Ősköltészetről kb. a 13. századig beszélhetünk, mire nagyjából teljesen felolvadt a középkori irodalomban. A vallási vezetőkhöz fűződik, szájhagyomány útján maradtak meg folyton változgatva. A balladák  a 13-15. században kristálysodtak ki mint műfaj, itt franciák révén terjedt el a 16. században. A 19. századtól próbálták meg őket összegyűjteni, az első jelentős gyűjtés Kriza János 1863-as Vadrózsák c. könyve.

A ballada énekelt strófákban előadott rövid, tömör történet, többnyire egyetlen fő jelenetre koncentrálva, amely emberi összeütközéseket ad elő, a szereplőket lélektani helyzetekben, drámai jelenetekben ábrázolja, lehetőleg párbeszédekkel és monológokkal.

Cselekmény: Tizenkét kőműves munkálkodik a dévai vár felépítésén, de az rendre leomlik, ezért elhatározzák, hogy kötőanyagnak annak a feleségét fogják felhasználni, aki először jön látogatóba. Kelemen felesége indul útnak először a rosszat sejtő kocsisa figyelmeztetése ellenére...

Téma: A balladai homály miatt itt is szükség van némi háttérismeretre: a fal egy átok miatt omlott le mindig vagy mert a néphiedelem szerint az építkezések megzavarják a hely szellemét. Ezért volt szükség emberáldozatra. Nem akarnék mélyebb dolgokat belelátni a személyes tragédiánál,de jogosan vetik fel, hogy Kelemen a közösségét előbbre veszi a személyes boldogságánál, pedig e közösség a pénz miatt vállalja a gyilkosságot.

Tartalom: Ezúttal nincsenek keresztényi jelképek, hacsak az emberáldozatot nem vesszük annak, de ez inkább korábbi örökség. Bele a közepébe stílussal indulunk: a vár leomlik, kell az emberáldozat, ekkor lassít be a ballada, hogy a feszültséget keltve odázza az elkerülhetetlent. Ezek után számomra a második tragédia már nem olyan tragikus, túl gyorsan történik az elsőhöz képest.

Forma: Egyszerű, kétsoros versszakokból épül fel a ballada, a rímei egyszerűek. Az erejét a ritmusa adja, ami megszokott módon az ismétlésekre épül. Egyszerre elbeszélő és párbeszédes formátumú, ez lehetőséget nyújt a történet gyors felvázolása mellett a vázlatos karakterábrázolásra is.

Élmény: A balladai tragédiák mindig jól működtek bennem, hiába ismerjük kívülről, ez is hatott azonnal, elborzasztja az embert, főleg, hogy elkerülhetetlennek állítja be.

Érdekességek:

- A sztori alapja valószínűleg egy ókori görög hídépítésből ered, az egész világon megtalálhatóak a változatai.
- Déván az ókor óta állnak erődítmények, utoljára a 18. században erősítették meg.

Szólj hozzá!

Könyvek szerző szerint

2019. május 20. 00:53 - Liberális Artúr

Ismeretlen

  • Gólya, gólya, gilice
  • Júlia szép leány
  • Kőműves Kelemen
  • Halotti beszéd
  • Ómagyar Mária-siralom

Janus Pannonius (1434-1472)

  • Pannónia dícsérete

Balassi Bálint (1554-1594)

  • Egy katonaének

Zrínyi Miklós (1620-1664)

  • Szigeti veszedelem

Mikes Kelemen (1690-1761)

  • Törökországi levelek

Fazekas Mihály (1766-1828)

  • Lúdas Matyi

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

  • A Reményhez
  • A tihanyi Ekhóhoz

Berzsenyi Dániel (1776-1836)

  • A közelítő tél
  • A magyarokhoz I.

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

  • Hymnus
  • Parainesis

Katona József (1791-1830)

  • Bánk bán

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

  • Csongor és Tünde
  • Előszó
  • Szózat
  • A vén cigány

Arany János (1817-1882)

  • Családi kör
  • Letészem a lantot
  • Toldi
  • Toldi estéje
  • Epilogus
  • Mátyás anyja
  • Szondi két apródja
  • A tamburás öregúr
  • A walesi bárdok

Petőfi Sándor (1823-1849)

  • Az alföld
  • Befordultam a konyhára
  • Füstbe ment terv
  • A XIX. század költoi
  • János vitéz
  • Szeptember végén
  • A puszta, télen
  • Anyám tyúkja
  • Nemzeti dal
  • Európa csendes
  • Pacsirtaszót hallok megint

Madách Imre (1823-1864)

  • Az ember tragédiája

Jókai Mór (1825-1904)

  • Az arany ember
  • A kőszívű ember fiai

Gárdonyi Géza (1863-1922)

  • Egri csillagok

Ady Endre (1877-1919)

  • Az eltévedt lovas
  • Góg és Magóg fia vagyok én
  • A Sion-hegy alatt
  • Kocsi-út az éjszakában
  • Párizsban járt az ősz
  • Szeretném, ha szeretnének

Molnár Ferenc (1878-1952)

  • A Pál utcai fiúk

Babits Mihály (1883-1941)

  • Balázsolás
  • Esti kérdés
  • Ősz és tavasz között
  • Jónás könyve
  • Halotti beszéd és könyörgés
  • Messze, messze

Kosztolányi Dezső (1885-1936)

  • Hajnali részegség
  • Halotti beszéd

Karinthy Frigyes (1887-1938)

  • Tanár úr kérem

József Attila (1905-1937)

  • Betlehemi királyok
  • A Dunánál
  • Karóval jöttél
  • Külvárosi éj
  • Óda
  • Mama
  • Altató
  • Ringató
  • Tudod, hogy nincs bocsánat

Radnóti Miklós (1909-1944)

  • Hetedik ecloga

Pilinszky János (1921-1981)

  • Harmadnapon

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)

  • Nyári rajz

Kertész Imre (1929-2016)

  • Sorstalanság
Szólj hozzá!
Címkék: írás szem

Júlia szép leány

2019. május 19. 23:43 - Liberális Artúr

Szerző: népköltészet
Megjelenés: -
Műfaj: ballada
Hossz: 1 oldal
Ajánlott írás: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1735.html
Olvasható: http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00024.html

Előzmények: Ősköltészetről kb. a 13. századig beszélhetünk, mire nagyjából teljesen felolvadt a középkori irodalomban. A vallási vezetőkhöz fűződik, szájhagyomány útján maradtak meg folyton változgatva. A balladák  a 13-15. században kristálysodtak ki mint műfaj, itt franciák révén terjedt el a 16. században. A 19. századtól próbálták meg őket összegyűjteni, az első jelentős gyűjtés Kriza János 1863-as Vadrózsák c. könyve.

A ballada énekelt strófákban előadott rövid, tömör történet, többnyire egyetlen fő jelenetre koncentrálva, amely emberi összeütközéseket ad elő, a szereplőket lélektani helyzetekben, drámai jelenetekben ábrázolja, lehetőleg párbeszédekkel és monológokkal.

Cselekmény: Júlia kimegy virágot szedni, amikor megjelenik neki egy bárány, azt jövendölve, hogy magával viszi a mennyországba, mert hiány van szűzekből...

Téma: A mai olvasó számára félreérthető, hiszen a korabeli jelképek felett már átsiklunk. Júlia valójában apácának készül és elbúcsúzik anyjától.

Tartalom: Ezúttal is megfigyelhetőek a pogány jelképek továbbélései, ezúttal a bárányban, ami a Csodaszarvasra hajaz, de jelentésében már elkeresztényesedett, ahogy a többi jelkép is elsősorban keresztényi. A ballada első szakasza elbeszélő jellegű, a második gyakorlatilag az első megismétlése, de itt elbeszélőt váltunk és Júlia mesél, személyesebbé téve az átélteket. Végül az anya búcsúzik egy gyönyörű hasonlattal leírva gyermeke jelentőségét.

Forma: Itt már komolyabb rímek és ritmus van, elvégre ez egy zenés műfaj. Sok az ismétlés, amely erősíti, ritmizálja az elhangzottakat

Élmény: A balladai tragédiák mindig jól működtek bennem, ez is hatott azonnal, a fentebb említett anyai búcsú pedig kedvet hozott ahhoz is, hogy akár kívülről megtanuljam legalább azt a részletet.

Szólj hozzá!

Gólya, gólya, gilice

2019. május 16. 03:22 - Liberális Artúr

Szerző: népköltészet
Megjelenés: -
Műfaj: mondóka
Hossz: 1 oldal
Ajánlott írás:
Olvasható: http://mek.oszk.hu/06200/06234/html/nepdalok0010030052.html

Előzmények: Ősköltészetről kb. a 13. századig beszélhetünk, mire nagyjából teljesen felolvadt a középkori irodalomban. A vallási vezetőkhöz fűződik, szájhagyomány útján maradtak meg folyton változgatva. A gyermekeknek szóló népköltészeti művekben ezek rendre tettenérhetőek. A 19. századtól próbálták meg összegyűjteni, a címben szereplő mondókal legrégebbi formája egy 1891-es gyűjtésből ismert.

Cselekmény: A sebesült gólyát gyógyítják.

Téma: A mondóka célja a gyerekek környezetükkel való megismertetése.

Tartalom: E környezetismeretben benne van a gólya, a török veszedelem (azaz vélhetően e változat ebből az időszakból eredeztethető), illetve gyógyítói praktikák, esetünkben természetvarázsló-jellegűek, ami az ősköltészet továbbélését jelenti.

Forma: Párbeszédes jellegű, azaz kérdezz-felelek játékot játszik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a belinkelt gyűjteményben is több változata található meg a mondókának, de azok is kérdezz-feleleket játszanak, csak más témában. Elsősorban ritmikus, nem rímel. Ha olvassuk, valószínűleg mindenkinek megvan a dallama, mert ugye alapvetően így adjuk elő.

Élmény: Hát ez nyilván nem nyújt így negyven felé különösebb esztétikai élményt. :D

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása