Ha véget ér az ősz, eljön a tél. A téli napforduló jellemzően december 21-én van, amikor a Föld úgy dől be a Nap irányába, hogy a legkevesebb napfény éri. A naptári/meteorológiai tél ennél valamivel korábban, december 1-én nyit, hiszen már novemberben is gyakoriak a fagypont alatti hőmérsékletek. Ekkor legrövidebbek a nappalok, bő nyolcórásak, de valahol a nap le se megy. Hosszú a sötétség, még a nappalok is szürkék.

Mik a kapcsolódó hagyományos népszokások? A tavaszi ünnepkör mellett a téli a legnépszerűbb. Decembert hagyományosan karácsony havának hívjuk, nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban a karácsonyról szól a hónap. Szerelmi- és termésvarázslatok ezúttal is vannak bőségesen, ami megkülönbözteti az ősztől az a rengeteg színházasdi, Jézus születésének eljátszása, beleértve az ajándékozást. Ezek alól némi kivétel Luca napja, korábban ugyanis erre a napra esett a napforduló, így hagyományosan boszorkány/démon/szelleműzés volt a teendők közt. Hasonló jelentősége volt az újévi éjféli zajkeltésnek, ezzel űzték el ugyanis a gonoszt. Decemberé a disznóvágás, a vaddisznóvadászat, az alma, dió, hal, lencse, mák. Január a Boldogasszony hava, a tél miatt értelemszerűen a jövendöléssel foglalkoztak leginkább, a közösségi élet a fonókba tevődött. A vízkereszt napjával ért véget a karácsony és kezdődött a farsang, amely hamvazószerdáig tart (február 4 és március 10 közötti nap). Ekor gyakorlatilag felfalták a megmaradt élelmiszert, jellegzetes kapcsolódó étele a fánk, de népszerűek voltak a télűző alakoskodások is. Február a böjt előhava, még mindig elsősorban a jóslásokkal foglalkozik, de már elkezdhetőek a mezőgazdasági munkák előkészületei. Attól függően, hogy mikorra esik húsvét, ez lehetett a farsangot követő negyvennapos nagyböjt ideje is. Ekkor tartózkodni kellett hústól és a zsírtól, kivéve a halat.

Mik a kapcsolódó, jelenkori népszokások? Ahogy majdnem minden jelenkori ünnepünkre, most is elmondható, hogy többsége 19. századi hagyomány. December továbbra is az ünneplés netovábbja a Mikulással, ahol a gyerekek piros zacskóba csomagolt édességeket kapnak. A karácsony két és félnapos ünnep, ahol egy fenyőt cipelünk az otthonunkba feldíszítve és fékevesztetten próbálunk drága ajándékokat vásárolni az egész családnak. Az ünnepi ételek legismertebbjei a szaloncukor, a beigli, a hal. Szilveszterkor megmaradt a zajkeltés, csak tűzijátékkal tesszük, majd hajnalig isszuk a pezsgőt és táncolunk. A naphoz tartozó étel a pezsgő, a kocsonya és a virsli. A gyerekek téli szünetre mehetnek, az új félévet pedig februártól számítják. Síelünk és korcsolyázunk. A felfokozott ünnepi hangulat miatt Január számít a legdepisebb hónapnak és még februárban sincs hivatalos ünnep. A farsang sajnos elhalni látszik a halloween előnyére, noha az alakoskodás fennmaradt a busójárásban, és a gyerekek továbbra is beöltöznek iskolai rendezvényeken. Megpróbálták visszahozni sikertelenül a torkos csütörtököt is, ekkor az éttermek nagy árengedményekkel várták a vendégeket.

Egészséges életmód projektem keretében szó esett előbb a helyes táplálkozásról, majd egy lépést hátrébb lépve tágítottam a látókörön és megpróbáltam megkeresni a legegyszerűbb életvezetési elveket az ideálisnak tartott életmódhoz. (Figyelmen kívül hagyva a olyan fontos tényezőket, mint a genetika vagy az egészségügyi ellátórendszer, hiszen ezekre nincs igazán befolyásunk). Igen ám, de ezek csak a testi egészséget jelentik, aminél talán nagyobb súllyal esik latba a lelki egészség, elvégre egy boldogtalan ember hiába egészséges. Szóval lépjünk még egyet hátrébb és keressünk egyszerű életevezetési tanácsokat a lelki békéhez.

Ez az egészség leginkább képlékeny és ismeretlen területe egyelőre, ezért általánosságban annyit tudunk csak elmondani, hogy a közérzet kihatással van a testi egészségünkre is (és fordítva). Nem könnyíti az álatalánosítást, hogy a negatív érzelmek szintén elengedhetetlenek. Természetesen itt is vannak rajtunk kívülálló vagy nehezen befolyásolható tényezők, mint az egészség, a jólét, az emberi jogok. Szemét dolog, de egyes kutatások szerint felerészt genetikai örökség kérdése a boldogság...

Először is hadd kérjek bocsánatot, mert már eleve keverek több fogalmat, hiszen nem ugyanazt jelöli a boldogság, az elégedettség vagy a közérzet. Két szempontból szeretném megközelíteni a kérdést: hogyan érjük el, illetve hogyan ne veszítsük el?

1) A boldogsághoz vezető út

Fizikailag/biológiailag egyszerűen ki kell termelni a pozitív érzésekért felelő vegyületeket, amire a drogok a legalkamasabbak (meg a sport, szex, zene). Ez persze senkinek sem ajánlott, mert csak rövid ideig tart és súlyos egészségkárosító hatásai vannak.

A tartósan jó közérzet környezetünkön és rajtunk múlik, ezzel foglalkozik a pozitív pszichológia. Nem fogom leírni a különféle elméleteket, csak a már bizonyított és egyszerűen megvalósítható tippeket, de a tudományág fiatalsága miatt még egyelőre nem tud sok eredményt felmutatni.

A kutatások egybehangzó állítása szerint a boldogság kulcsa a társas kapcsolatokban keresendő. barátkozzunk, házasodjunk, járjunk közösségbe (vallási, hobbi csoport... stb.), a lényeg, hogy kerüljük az egyedüllétet. Állítólag közvetlen összefüggés van a barátok száma és a jó közérzet között, ennyire számít.

Ennél könnyebben megvalósítható az életcélok kitűzése. Nem kell nagy, világmegváltó terveket szőni, elegendőek lehetnek apró célkitűzések, amelyekért munkálkodni lehet, és ami így elhozza a munka gyümölcsének és magának a munkának az édes ízét.

Fontos a lelki trénerek kedvenc témája, a pozitív gondolkodás, hozzállás. Nem kell coelhoi magasságokba emelkednünk, mindössze arról van szó, hogy ne a negatívumot keressük mindenben, hanem próbáljuk meg észrevenni a jó dolgokat. Az előző bekezdéshez igazodva, ne azt nézzük, hogy képtelenek vagyunk megírni egy egész regényt, hanem örüljünk annak, hogy megírtunk belőle egy oldalt. Széles körben alkalmazott technika a hála gyakorlása: gondoljunk vissza a napunkra és mondjunk köszönetet az égieknek vagy csak úgy a semmibe egy dologért, ami jó volt, jól esett aznap. Ugyancsak ide tartozó technika a tanult optimizmus. Ennek lényege, hogy a negatív dolgok esetében mondjunk egy érvet, miért nem biztos, hogy az az adott dolog negatív. Ha sikerül, "ünnepeljük meg". E két lépés állítólag segít elsajátítani az optimista hozzáállást.

Természetesen sokat segít a dolgon, ha közben nem kell a mindennapi szükségleteinkkel foglalkozni, ezért alapvető szükségleteinket tartsuk kielégítve. Ehhez kapcsolódó apróság a megfelelő hőmérséklet, ami 12-35 fok között elfogadható, 24 fokon semleges. Állítólag a legtöbb embernek a 30 fok az ideális, de nekem ez már túl sok lenne.

2) A boldogtalanságból kivezető út

Bár a negatív érzések is fontosak a jó közérzethez, nem szabad hagyni őket elhatalmasodni rajtunk. Ezúttal is küzdhetünk testünket befolyásoló szerekkel, örömforrásokkal ellene, de ezek ezúttal is csak ideiglenes megoldások lesznek. Rengeteg módszer létezik a kezelésére, közös bennük, hogy fel kell ismerni, milyen probléma okozza és annak megoldásán kell dolgozni akár úgy, hogy nem problémának tekintjük, hanem kihívásnak.

A hozzáállás tehát ezúttal is fontos. Tekinthetünk a problémára objektíven, távolságtartással, humorral, a lényeg, hogy ne negatívanálljunk hozzá. Fontos lehet a az előrelátás, a tervezés, hiszen ebben az esetben a váratlan stresszhelyzet kevésbé lesz stresszes.

Különféle relaxációs módszerek segíthetnek: zenehallgatás, meditálás, ima, mozgáskultúrák (jóga, masszázs, tajcsicsuan), mély levegővételek. A zenehallgatásnál elsősorban kellemes zenére kell gondolni, illetve olyanokra, amilyenhez valamilyen emlékünk kötődik. Levezethetjük a feszültséget valamilyen sporttal, stresszlabdával. A kutatások szerint a megfelelő környezet egyértelműen csökkenti a stresszhatásokat, mint pl. a fürdő vagy a természet.

Most sem mehetünk el a kapcsolatok fontossága mellett: a támogató környezet enyhít a szorongáson, legyen az család, barát, vagy egyszerűen egy kolléga, aki segít megoldani a munkahelyi feladatot. A kapcsolatnak nem kell felétlenül emberinek lennie, a kisállatok is stresszoldóak.