Szabad művészetek


Bach: Brandenburgi versenyek

2017. április 02. 19:03 - Liberális Artúr

A kontextus:

Még mindig a barokk korban járunk, de már a végén; annak stíluselemeit, elsősorban az ellenpontozást és a motívumokkal való játszadozást Bach fejlesztette tökélyre fúgáival, egyúttal kora nemzetközi zenéje mellett a korábbi időszakok is felfedezhetőek műveiben. Ezen összegző munkásság miatt is Bach 1750-es halálával számítjuk a barokk zene végét és a klasszikus zenei kor kezdetét. Bár az eddigi zeneszerzőknél nem említettem, fontos információ, hogy a tehetős polgári réteg ellenére a zenészek teljesen ki voltak szolgáltatva nemesi munkaadóiknak, Bach pl. egy időben kifejezetten kereste a konfliktusokat, hogy kirúgathassa magát egy kedvezőbb álláshely érdekében. A Brandenburgi versenyeket vélhetően az 1710-es évek második felében írta a brandenburgi őrgrófnak mintegy pályázatként.

Johann Sebastian Bach (1685-1750) az eddigiektől eltérően zenész családból származott, legidősebb bátyja, aki fontos szerepet játszott fejlődésében, Pachelbel tanítványa volt. 15 évesen ismerkedett meg iskolájában az orgonával, aminek rövidesen mestere lett és fő megélhetési forrását jelentette egész életében. Huszas-harmincas éveiben kezdett igazán zeneszerzéssel foglalkozni, és 1723-tól haláláig Lipcsében dolgozott kántorként, illetve tanítóként is, amit azért fontos megemlíteni, mert műveinek egy jelentős része oktatási szándékkal készült. Korábbi zeneszerzőinkhez hasonlóan ő is hamar kiment a divatból, de hamarabb vissza is jött Mendelssohnnak köszönhetően.

Hallgasd meg Bach: Brandenburgi versenyek c. művét

Formaságok:

A mű a nevéből következtethetően versenymű, azaz valamilyen hangszer(csoport) válaszolgat egy nagyobb együttesnek. A címből azonban nem véletlenül nem derül ki, hogy mégis milyen versenymű ez, ugyanis több versenyműről beszélünk. Említettem már korábban a fúgát is, így itt az ideje, hogy röviden beszéljünk róla. Ez a többszólamú zenéből kifejlődött, ellenpontozást tökélyre fejlesztő formátum, amelynek mesterei Handel és Bach voltak, és egy rövidebb motívumot variálgatnak benne.

A versenyműsorozat hat versenyből áll, ezek pedig olaszos felépítésűek, azaz mindegyik verseny három tételből áll, egy gyorsból, egy lassúból, majd újra egy gyorsból. Ez alól kivétel az első verseny, itt ugyanis négy tétel van - a negyedik tétel vélhetően egy hozzáadott táncbetét. A versenyek sorrendje igazából nem számít, önálló darab mind, ráadásul abszolút zenéről van szó, tehát nincs üzenete. Többek között ezért sem adják elő együtt az összeset, illetve mert túlságosan megterhelőek, hiszen Bach "visszaélt" azzal, hogy akkoriban sok tehetséges zenész került a közelébe a kevésbé művészbarát új király miatt. A hangszerelést nem részletezném pontosan, mert minden verseny esetén más a felállás, de nagyjából egyenlő számban vannak jelen fúvósok, vonósok és persze egy csembalista, összesen 10 körüli létszámban. Ez már nagyobb mint egy kamarazenekar, de még nem igazán szimfonikus, hiszen ez ekkor még nem is létezett.

Tartalom/Élmény:

Most kéne arról írnom, hogy tulajdonképpen miről is szól a zenemű, ami abszolút zene esetén ugye elég problémás. Az első verseny vegyes hangulatú, a gyorsabb részek vidámak, a második, lassú tétel pedig lehangoló. Az első tételben van egy rész, amit tuti hallottam már filmekben, a második vége pedig kicsit szívatós, mert belassítanak, mintha vége lenne, aztán még egyszer elhúzzák ezt a belassított hangot váratlanul a lecsendesülés után. A második verseny szinte ugyanez, azzal a különbséggel, hogy ezúttal a trombita játsza a főszerepet (amúgy is jellemző a Messiással szemben az egész versenyműsorozatra, hogy feltűnőbbek a fúvósok). A harmadik verseny tételei mai fülnek is tetszetősek, főleg az elsőben, ahogy a basso continuo egyre mélyül és halkul, majd újra erősödik. A második tétel viszont rejtély mindenkinek, itt ugyanis csak egy pár másodperces zárás (kadencia) van. Talán egy improvizációt volt hivatott körbevenni. A negyedik versenyt talán a legkönnyebb hallgatni, mert részben egy furulyaverseny, ahol a mély hangok és a magas furulyahangok jobban elkülönülnek a fúgaformában, mint más hangszerek. Az ötödik verseny a legfontosabb zenetörténetileg, Bach ugyanis fel akart vágni frissen beszerzett csembalójával, aminek egyébként virtuóza volt. A csembalót eddig kizárólag basso continuoként használták, ő azonban kiemelte a szóló hangszerek közé, és különösen az első tétel végén olyan szólót nyomott le, amit egy rock koncerten is megirigyelhetnének - itt még a többi hangszer is teljesen elnémul. Bach ezzel létrehozta ezzel az eső billentyűs versenyt. Valószínűleg a hatodik versenymű a legrégebbi, és bár elvileg abszolút zenéről van szó, itt állítólag az újabb hangszerek versenye hallható a régebbi hangszerekkel, ami azért ad némi filozofikus töltetet is a műnek. Az egyik legfontosabb jellemzője, hogy nagyon szokatlan módon hiányzik belőle a hegedű, ami valószínűleg annak tudható be, hogy Bach akkor munkaadója, a herceg játszott a Brácsán, és neki is kellett helyet biztosítani. Így lett belőle brácsaverseny,és eléggé megdolgoztatják benne őket. Az utolsó tétel nekem kissé unalmas lett, amit sajnálok, mert az első kettő egész élvezetes volt mai füllel is.

Érzésem szerint több motívum versenyeken keresztül több helyen is megjelent, általában ugyanazon a ponton. Az első tételek nagyon hasonlóan indulnak és talán azokra lehet a legjobban "bulizni", míg a második tételek majdnem mindegyike egyaránt negatívabb érzéseket keltett bennem. A harmadik tételek viszont kissé megfáradtnak tűntek. Kedvenceim azt hiszem a harmadik és a hatodik verseny első tételei, de az ötödik verseny csembalószólója is kemény. Azt reméltem, hogy a fúgákat könnyebben fel fogom ismerni, de egyelőre még nehezemre esik meghallani a különbséget a többszólamúság és az ellenpontozás között. Ugyanakkor jó játék mindig másik hangszerre figyelve hallgatni a zenét, mert így mindig kicsit más élményt ad ugyanaz a mű.

Egyéb információ:

- Bach természetesen magyar származású, mint minden híres ember. Legrégebbi ismert felmenője, a 16. századi Veit Bach Magyarországon dolgozott pékként, de protestánsként menekülnie kellett a katolikusok elől.
- Handelnek és Bachnak ugyanaz a kétes hírű szemorvos próbálta meggyógyítani vakulóban lévő szemüket, de egyiküknél sem járt sikerrel.
- A második verseny első tétele szerepel a Voyager űrszonda aranylemezén, ami az emberiség értékeit hivatott eljuttatni egy idegen civilizációba.

 

Adatlap

Szerző: Bach, Johann Sebastian
Megjelenés: 1721, Németország

Műfaj: versenymű
Hangszerelés: Basso continuo, brácsa, cselló, csembaló, fagott, furulya, fuvola, hegedű, kürt, oboa, trombita, viola da gamba, violone, violino piccolo
Hossz: kb. 1,5 óra
Meghallgatható: https://youtu.be/uw2dlZ8V4-0
Szöveg: -
Kotta: http://imslp.org/wiki/Brandenburg_Concerto_No.1_in_F_major,_BWV_1046_(Bach,_Johann_Sebastian)

Ajánlott írás: http://www.classicalnotes.net/classics2/brandenburg.html
Koncert: -

 

Szólj hozzá!